Túl sok problémás gyereket szórtak ki az iskolák, és tették magántanulóvá, ezért kell ezen változtatni, mondta el Rétvári Bence államtitkár, miért szünteti meg a kormány a magántanulói jogviszonyt.
Az épület már régóta rossz állapotban van, de mivel csak félig önkormányzati tulajdon, ezért a felújítás felét az államnak kellene állnia, erre viszont az önkormányzat hiába várt.
Nagyvonalú gesztus a nagyvállalkozótól: Wáberer György szegény magyar családokat és gyerekeket fog támogatni.
Még hogy nem érez semmit a társadalom az EU-s milliárdokból! Győrben a Mészáros Lőrinc-féle konzorcium öt hátrányos helyzetű embert is foglalkoztat az 1,7 milliárdos beruházásnál.
Mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó iskolák működése lehetetlenülhet el szeptembertől, mert elestek az eddig kapott kiegészítő támogatástól. Bár a pénz nem lett kevesebb, megváltoztak az odaítélés szempontjai, így elit intézmények is kaphatnak a támogatásból.
Már középiskolás korban megkezdődik az elvándorlás Ózdról és a környékbeli településekről, a helyi gimnázium igazgatója minden évben több diákjától kénytelen elbúcsúzni. Így egyre nehezebb helyzetbe kerül az egyébként is komoly gondokkal küszködő város. Egy tehetséggondozó programmal próbálják meg helyben tartani a fiatalokat.
Évek óta ádáz csata dúl az állam és a települések között. Vágás, visszavágás, cseles támadás, védekezés. Az állam a központi szabályokat suhogtatja, miközben a bőszen védekező helyhatóságok parád riposztja a szabotálás, a hárítás és a törvényszegés. A küzdelem napi gyakorlata a közoktatásban.
Az első világháborút követően a német kisegítő iskolákba járó gyerekek aránya 2,5 százalék volt, míg Hitler hatalomra kerülését követően egyes országrészekben 7 százalékra ugrott. A 2007/2008-as tanévben a magyar általános iskolásoknak ugyancsak 7,1 százalékát oktatták valamilyen gyógypedagógiai formában, miközben a nyugat-európai átlag 2,5 körül van.
